- Egy éve hirtelen eltűntél, szinte semmit nem tudunk Rólad.

- A Manhoef elleni mérkőzésen megsérültem, majd utána már nem volt profi mérkőzésem. Egyedül a BM bajnokságon indultam, vagyis a rendvédelmi szervezetek versenyén, és ott találkoztam thai-boxosokkal. Aztán nem készültem mérkőzésre, úgy gondoltam, hogy nem fogok mérkőzéseket vívni, csak "küzdögetni", jó kedvemből, barátságból. Azt az időt, amit a versenyzéssel töltöttem, a családomra, a kislányomra és a feleségemre szánom.

- Új munkahely, új életvitel. Aztán mégis visszatérsz...

- Sok tényező hozta ezt. Azért a család mellett is heti négyet-ötöt akkor is aktívan edzettem, csak nem mérkőzésre készülve. Ami jó is esett, annyit edzettem, s a barátaimnak segítettem a felkészülésben. Most jött egy lehetőség. Edzőmérkőzésnek indult, aztán a román sportbarátok is azt javasolták, éles mérkőzés legyen. Nem tétmérkőzés, de, aki megnézi: nem fog csalatkozni.



- Érzel feszültséget a hosszabb kihagyás után?

- Nem érzek most semmi izgalmat, aztán lehet, ahogy egyre közelebb kerül a mérkőzés, ez megjelenik majd... Bízom magamban, hogy lázba tudom magamat hozni magamat és a közönséget is. A motiváltság? Hosszú távú terveket már nem szövögetek, 31 éves leszek, s ott a kislányom, akire minél több időt szeretnék fordítani. Be kell látni: élvonalbeli versenyzőként, munka és család mellett nem lehet eredményesen részt venni ebben a körben - ez teljes embert, napi nyolc óra rákészülést kíván. Megfelelő anyagi, orvosi, erkölcsi háttér is kell, a környező országok ebben is elhúztak mellettünk. Nálunk először várnak eredményt, aztán a támogatást. Most újra megpróbálom, csak úgy nem lehet elszakadni a sporttól. Aktívan versenyeztem 15 évig, s egyik napról a másikra én sem tudom azt mondani, hogy "NEM".

- A családod mit szólt ehhez?

- Mint minden másban, ebben is támogatnak. Most jobban izgulnak, mint én.

- S mint annyi éven át Szabó Sándor áll majd mögötted. Változott-e a kapcsolatotok azóta, hogy nem versenyeztél?

- Az elmúlt egy évben tetszés szerint látogattam az edzéseket, furcsa is volt most az alapozásnál, hogy újra szintidőket kért, mindent ellenőrzött, mint régen. Talán most toleránsabb velem, ha menni kell a családhoz, megérti.

- Végezetül elárulod, hogy milyen formában érzed magad?

- A felkészülésnél volt rajtam 5 kilogramm plusz, ebből fogyok vissza. Ütő-rúgó erőben úgy érzem, fejlődtem, a ringben pedig a felesleges mozgások meg fognak szűnni. "Öreg ember nem gőzmozdony" - szokták ezt mondani, de ez nem fog a teljesítmény rovására menni. Hazai közönség előtt bízok benne, hogy idő előtt ér véget a mérkőzés, és nem én fogok feküdni a szorítóban...