- Nyolc éves koromban kezdtem karatézni Kalmár Árpád sensei

klubjában. Előtte belekóstoltam a teniszbe és a vizilabdába is, de a kyokushinnál ragadtam meg.

Az itt közölt fotók az OB-n készültek

Édesapám, Török Ádám jazzklubja a Bem Rakparton volt, és ugyanott tartott edzéseket Kalmár Árpi is.

Akkoriban nagy sláger volt a "Nindzsa bosszúja" című film, és sok

akkori gyerekhez hasonlóan én is "ihletet" kaptam.
 
- Rajtad kívül foglalkozott valaki küzdősporttal a családban?

 

- Nem. Vagyis a dédnagyapám birkózó volt. Sőt, szabadfogásban olimpiai ezüstöt nyert.

 

 

- Pozitív és negatív tapasztalataim is vannak. Kezdem a rosszal.

Csalódás számomra, hogy évről-évre egyre kevesebb magyar versenyző vesz részt ezen a megmérettetésen. Engem is érintett ez, mivel a kevés nevezés miatt össze kellett vonni a 90 és a +90 kg-os súlycsoportokat. Ezt azonban kompenzálja, hogy immár nyílt OB-ről beszélhetünk, hiszen külföldi versenyzők is indulhattak. Nagyon

vártam régi litván ellenfelem, Donatas Imbracot, hiszen vele

mindig nagy csatákat vívunk. Sajnos, ő idén nem érkezett meg, mint ahogyan több versenyző sem. Talán a rossz időjárási körülményekkel magyarázható mindez. Pozitív változásként a verseny pénzdíjas jellegét emelném ki. Végre eljutottunk odáig, hogy felismerték: külön kell választani az úgymond amatőr és a profi versenyt. Ez azért fontos, mert a kyokushin ilyen magas szinten már nem működik amatőr alapokon. Profi szervezés, profi körülmények és körítés jellemezte a versenyt. Bencze Tomi, a kyo- válogatott edzője minden apróságra odafigyelt. Nagyszerű rendezvény volt, és egyben kiváló alkalom a 2006-ban hazánkban rendezendő kyokushin EB-re való felkészülésre.

 

- Nem vagyok elégedett magammal. Bár mindhárom meccsemet megnyertem - kettőt kiütéssel - a közelgő EB-re való felkészülés szempontjából nem jött jól nekem, hogy nem tudtam igazán súlycsoportbéli ellenféllel küzdeni. A versenyen nem tudtam olyan kaliberű ellenfelekkel megmérkőzni, mint amilyenek az EB-n várnak majd rám. A román, litván, ukrán ellenfelek nagyrésze profi, és őket nagyon nehéz lesz legyőzni. Ezért is lett volna szerencsés, ha minnél

keményebb, nehezebb meccseket vívok az OB-n. Viszont mindenképpen hasznos volt a K-1-ből a kyokushinba való visszatérés miatt. Ráadásul alkalmam volt kipróbálni új technikákat immár versenykörülmények között.

 

 

- Nagyon nagy élmény volt. Rengetegen szurkoltak nekünk, élükön

édesapámmal. Kyokushinban már túl vagyok 100 meccsen, rutinos

versenyző vagyok, aki már majdnem mindent elért. Mégis nagyon feszült voltam a mérkőzés előtt. Mindketten bizonyítani akartunk, és elképesztő munkát végeztünk a felkészülés alatt. Füzessy Zoltán, - kinek segítségével a kéztechnikánkat csiszoljuk - mondta a meccs után, hogy most "megéreztük a puskapor szagát". Örülök a győzelemnek, mégha néhányan meg is kérdőjelezik a meccs értékét. Tény, hogy az utolsó napokban értesültünk arról, hogy az eredetileg kiszemelt ellenfelem nem tud jönni. Megkérdezték tőlem, kit kérek. Mivel nem ismerem a román versenyzőket, azt kértem, hogy lehetőleg minnél nagyobb - magasabb és súlyosabb legyen az illető. Nos, aki látta őt, nem hiszem hogy "gyengének" titulálta volna. Ráadásul jó eredéményei vannak: 5-szörös román bajnok. Sajnálom, hogy nem mindenki örül az eredményeinknek, én mégis előre tekintek. Úgy vélem, ez a gála mindenképpen jó alap lesz, amire lehet építeni.

 

 

- A K-1 egy új kihívás számomra. Bár több kyós ért el komoly

sikereket a K-1-ben, emlékezzünk Andy Hug-ra vagy Filho-ra. Mégis nehéz megszerezni a kyokushin szervezet támogatását a K-1 szerepléshez. A júniusi  Japán Kyokushin Világkupán azért is küzdök, hogy ezt elérjem. Magam is meglepődtem, hogy Japánban mekkora hírnévre tettem szert. Stefivel (Stefanovics József) és velem is gyakran találkozni televíziós promókban, amelyekkel a Világkupát beharangozzák. Nemrég egy japán válogatott kyós, Cukamoto jött Magyarországra csak azért, hogy velünk edzhessen. Emellett több felkérést kapunk Japánból, amelyek komoly jelentősséggel bírnak a jövőnkre nézve.

 

 

- Is-is. Sőt! Szeretnénk minden fajta küzdősportnak teret adni a

klubon belül. Ezért regisztráljuk a klubot minnél több stílus

szervezetébe. A legjobb edzőket nyertük meg: Füzessy Zoltán

(ökölvívás), Lelekács Csaba (muay thai), Bódi István (kyokushin).

Az elnöki, menedzseri teendőim mellett én is oktatok.

 

 

- Igen. Napi két edzésem van, plusz az edzőtáborok és az extra felkészülések a versenyek előtt. A klub érdekében én tárgyalok, intézem a szerződéseket, az ügyes-bajos dolgokat.
Keresem a

szponzorokat, szervezem az eseményeket, és főleg igyekszem megteremteni a működés és versenyzés anyagi feltételeit.

 

 

- Pontosan! Győzni megyek Japánba! Nagyon komolyan készülök, mint az európa-válogatott tagja. Tavaly sérülés miatt kaptam ki a

döntőben, és bár most is van egy kézsérülésem, ez nem akadályozhat meg. Az európai versenyzőket ismerem, a japánokról pedig beszereztünk minden elérhető filmanyagot, amelyet kielemezhetünk - ezért nagy meglepetés nem érhet odakinn.

 

 

- Szeptemberben szeretnénk egy kyokushin-thai-box superfight

rendezvényt lebonyolítani. Nyolc párban küzdenek majd meg neves

kyokushin versenyzők a legjobb hazai thai-boxosokkal K-1

szabályrendszerben. A helyszín valószínűleg Nyíregyháza lesz. A

szervezést már elkezdtük, de a többi egyelőre maradjon titok.