A Nap idézete / Korábbiak »
"Mi haszna, ha az egész élet azzal telik el, hogy a sorsunkkal harcolunk? (...) Nem egyszerűbb elfogadni azt, ami van? Azon belül mutatni meg, hogy mit érünk?"
(Németh László)
Blogok
SKA
FIGHTER
Ruronin Eno Mischi Aikido Dojo
MHMÖSZA Magyarországi Harci Művészetek Össz-Szövetségének hivatalos blogja.
Budopest ajánlja
HEGYEM.hu
Csatlakozz hozzánk!Csatlakozzon, írja alá!
Országházban járt a HEGYEM...Hetven rászoruló gyermek látogathatott el a Parlamentbe.
Ajánló
Könyvajánló
2010. március 16.
szerző: budomagazin.hu
KÖNYVAJÁNLÓ: Kashima Shinden Jikishin Kage Ryu Kenjutsu a Pécsen élő Suzuki Kimiyoshi tollából
| » | Kenjutsu témában igen ritka a publikáció, ezért nagy érdeklődés kíséri a hazánkban élő kiváló harcművész, a szamuráj felmenőkkel büszkélkedő Suzuki Kimiyoshi mester könyvét. |
Suzuki Kimiyoshi - Kashima Shinden Jikishin Kage Ryu Kenjutsu
A Jikishin kage-ryū stílus a Muromachi időszak végén kifejlődött kenjutsu stílusokból származik, amely átnyúlik a Sengoku időszak korai szakaszába, időszámítás szerint a 15. század végére és 16. század elejére, a Kashima szent helyen az alapító, Matsumoto Bizen-no-Kami Naokatsu szerint.
A Jikishin Kage-ryū Kenjutsu a korábbi iskolából jön a Kage-ryū Kenjutsu-ból és egy Aizu Iko nevű szamuráj alapította 1490-ben. Ő tökéletesítette, és Japánban mindenhol tanította a stílust. 1525-ből származó bizonyíték alapján egy másik szamuráj, Kumizume Ise no Kami Nobutsuno (1508-1548) saját stílusát tanította, a Kage-ryū kenjutsu egy formáját. Shinkage-ryū-nak hívta (az új árnyék iskolája). Jikishin Kage-ryu, annyit tesz, ’az ősi árnyék legújabb iskolája’. A névvel az ősökre utalt és fejezte ki tiszteletét az egykori mesterei iránt.
A könyv szerzője, Suzuki Kimiyoshi 1934. január elsején született Tokióban.
(A harcművész a 21 szamuráj című könyvben is szerepel.)
Családjában a harcművészeteknek mindig is nagy tradíciója. Kimiyoshi mester nagyapja, Makita Shigekatsu híres szamuráj volt. Ő, a régi Aizu tartományban született, melynek mai neve Fukushima. Az akkori japán társadalom, elit harcos, azaz szamuráj kasztjába tartozott.
A szamuráj ellenes, 1867-ben életbe lépő törvények őt és családját is mélyen érintették. Ez volt a régi kor, a feudalizmus és a szamurájok korának alkonya. Más néven ez volt a Bakumatsu időszak, amikor végett ért az Edo korszak és a Tokugawa shógunátus végső harcát vívta az új, a társadalmat megreformáló törekvésekkel szemben.
E korhoz köthető a Meiji restauráció, mely során, a császárral az élen, Japán modernizálódott. Ekkor alakult a shogun reakciójaként a részben a reformokra a Shinsengumi, amely a haldokló shogunátus válasza volt az újító erőkre. Csak is kiváló kardvívókat válogattak soraikba, kiknek feladatuk a régi rendszer és a szamuráj tradíciók fenntartása és az ezt veszélyeztető elemek likvidálása volt. Ezen társaságnak Makita Shikegatsu is tagja volt. Az utolsó szamuráj című film is ezen korszakban játszódik.
Végül győzött a modernizáció és a shogun oldalán harcolóknak menekülnie kellett, lázadóknak tekintették őket. Ebben az időben Makita Shikegatsu Hokkaidóra menekült. Atsuta községben élt, és a Jikishin kage-ryu stílusnak az egyik legkiválóbb mestereként ismerték el. A kenjutsu mellett, a kyudohoz, a japán íjászathoz is mesterien értett. De mindezek ellenére a szamurájok kora leáldozott. Az egykori büszke harcosok megélhetési gondokkal küszködtek. A feudalizmus egy csapásra véget ért és szembe kellett nézniük a valósággal, a megélhetésükért cserébe munkát kellett vállalniuk, ami nagyon nehéz dolog volt ugyanis a szamurájok legnagyobb és majd egyetlen tehetsége a kivételes harcművészeti jártasságuk volt.
Makita Shigekatsu egy börtön intézetben kapott munkát. Nem szeretett ott dolgozni, mert a rabok, embertelen bánásmódban részesültek. Véleménye szerint minden emberrel tisztességesen kell bánni, még akkor is, ha bűnöző. Emberiessége és kivételes vonásai miatt a rabok tiszteletét is kivívta.
Egy alkalommal három szökött bűnöző vetődött Atsutába és egy gyermeket ejtettek túszul. Azzal fenyegetőztek a sarokba szorult gaztevők, hogy megölik a gyermeket. Mindenki attól tartott, hogy az események még rosszabbra fordulnak, de senki sem bizonyult elég bátornak, hogy bármit is tegyen ellene. A börtönben azonban egy kendo mester jól ismerte Shikegatsu képességeit ezért hozzá fordult segítségért.
Szerencsére Makita Shikegatsu is épp a faluban tartózkodott és habozás nélkül eleget tett a felkérésnek, majd bement a házba, ahol a három bűnöző csapdába esett és ahol a gyereket is túszul ejtették. A három bűnöző felismerte a kardvívómestert, és mivel Makita Shigekatsut már megelőzte hírneve, ellenállás nélkül megadták magukat. A történetről, Kan Simozawa, a Zatoichi szerzője, novellát is írt.
Makita Shikegatsut a történtek után még nagyobb tisztelet övezte. Kivételes harcművészeti jártassága és hírneve végül meghozta eredményét. Így otthagyta a börtönt, ami amúgy sem volt számára, sem pedig egyedülálló képességeinek megfelelő hely. Az 1900-as évek elején Atsuta községben megnyitotta "Jikishin Kan" nevű dojoját, és folytatta a kenjutsu, a kyudo, valamint a kendo tanítását.
A könyv a Lunarimpex gondozásában jelent meg.
Kapható a könyvesboltokban.
A Jikishin kage-ryū stílus a Muromachi időszak végén kifejlődött kenjutsu stílusokból származik, amely átnyúlik a Sengoku időszak korai szakaszába, időszámítás szerint a 15. század végére és 16. század elejére, a Kashima szent helyen az alapító, Matsumoto Bizen-no-Kami Naokatsu szerint.
A Jikishin Kage-ryū Kenjutsu a korábbi iskolából jön a Kage-ryū Kenjutsu-ból és egy Aizu Iko nevű szamuráj alapította 1490-ben. Ő tökéletesítette, és Japánban mindenhol tanította a stílust. 1525-ből származó bizonyíték alapján egy másik szamuráj, Kumizume Ise no Kami Nobutsuno (1508-1548) saját stílusát tanította, a Kage-ryū kenjutsu egy formáját. Shinkage-ryū-nak hívta (az új árnyék iskolája). Jikishin Kage-ryu, annyit tesz, ’az ősi árnyék legújabb iskolája’. A névvel az ősökre utalt és fejezte ki tiszteletét az egykori mesterei iránt.
A könyv szerzője, Suzuki Kimiyoshi 1934. január elsején született Tokióban.
(A harcművész a 21 szamuráj című könyvben is szerepel.)
Családjában a harcművészeteknek mindig is nagy tradíciója. Kimiyoshi mester nagyapja, Makita Shigekatsu híres szamuráj volt. Ő, a régi Aizu tartományban született, melynek mai neve Fukushima. Az akkori japán társadalom, elit harcos, azaz szamuráj kasztjába tartozott.
A szamuráj ellenes, 1867-ben életbe lépő törvények őt és családját is mélyen érintették. Ez volt a régi kor, a feudalizmus és a szamurájok korának alkonya. Más néven ez volt a Bakumatsu időszak, amikor végett ért az Edo korszak és a Tokugawa shógunátus végső harcát vívta az új, a társadalmat megreformáló törekvésekkel szemben.
E korhoz köthető a Meiji restauráció, mely során, a császárral az élen, Japán modernizálódott. Ekkor alakult a shogun reakciójaként a részben a reformokra a Shinsengumi, amely a haldokló shogunátus válasza volt az újító erőkre. Csak is kiváló kardvívókat válogattak soraikba, kiknek feladatuk a régi rendszer és a szamuráj tradíciók fenntartása és az ezt veszélyeztető elemek likvidálása volt. Ezen társaságnak Makita Shikegatsu is tagja volt. Az utolsó szamuráj című film is ezen korszakban játszódik.
Végül győzött a modernizáció és a shogun oldalán harcolóknak menekülnie kellett, lázadóknak tekintették őket. Ebben az időben Makita Shikegatsu Hokkaidóra menekült. Atsuta községben élt, és a Jikishin kage-ryu stílusnak az egyik legkiválóbb mestereként ismerték el. A kenjutsu mellett, a kyudohoz, a japán íjászathoz is mesterien értett. De mindezek ellenére a szamurájok kora leáldozott. Az egykori büszke harcosok megélhetési gondokkal küszködtek. A feudalizmus egy csapásra véget ért és szembe kellett nézniük a valósággal, a megélhetésükért cserébe munkát kellett vállalniuk, ami nagyon nehéz dolog volt ugyanis a szamurájok legnagyobb és majd egyetlen tehetsége a kivételes harcművészeti jártasságuk volt.
Makita Shigekatsu egy börtön intézetben kapott munkát. Nem szeretett ott dolgozni, mert a rabok, embertelen bánásmódban részesültek. Véleménye szerint minden emberrel tisztességesen kell bánni, még akkor is, ha bűnöző. Emberiessége és kivételes vonásai miatt a rabok tiszteletét is kivívta.
Egy alkalommal három szökött bűnöző vetődött Atsutába és egy gyermeket ejtettek túszul. Azzal fenyegetőztek a sarokba szorult gaztevők, hogy megölik a gyermeket. Mindenki attól tartott, hogy az események még rosszabbra fordulnak, de senki sem bizonyult elég bátornak, hogy bármit is tegyen ellene. A börtönben azonban egy kendo mester jól ismerte Shikegatsu képességeit ezért hozzá fordult segítségért.
Szerencsére Makita Shikegatsu is épp a faluban tartózkodott és habozás nélkül eleget tett a felkérésnek, majd bement a házba, ahol a három bűnöző csapdába esett és ahol a gyereket is túszul ejtették. A három bűnöző felismerte a kardvívómestert, és mivel Makita Shigekatsut már megelőzte hírneve, ellenállás nélkül megadták magukat. A történetről, Kan Simozawa, a Zatoichi szerzője, novellát is írt.
Makita Shikegatsut a történtek után még nagyobb tisztelet övezte. Kivételes harcművészeti jártassága és hírneve végül meghozta eredményét. Így otthagyta a börtönt, ami amúgy sem volt számára, sem pedig egyedülálló képességeinek megfelelő hely. Az 1900-as évek elején Atsuta községben megnyitotta "Jikishin Kan" nevű dojoját, és folytatta a kenjutsu, a kyudo, valamint a kendo tanítását.
A könyv a Lunarimpex gondozásában jelent meg.
Kapható a könyvesboltokban.
Legfrissebb írásaink
Útvonalterv
