Engedj be bennünket a kulisszák mögé: milyen problémák nehezítették a mieink dolgát az utolsó napon?

Nagyon fáradtak voltak, hiszen már harmadik napja versenyeztek. Szerintem a katásoknak nagyon nehéz lehetett felmérni, hogy pontosan milyen elvárásoknak is feleljenek meg. A törés mindenkinek nehéz volt, hisz nagyon kemény volt a deszka, a lányok pedig most törtek első alkalommal. Tudtommal Zitának nem volt nagyobb gondja, jól is küzdött. Edit sajnos megsérült, így Csengén minden bizonnyal nagyobb volt a teher. Paksi Lórántnak sajnos megsérült a bordája, és azzal nagyon nehéz küzdeni, de a 4. helye így is értékes. Rózsa Gabi sok apró sérüléssel bajlódott, főként a sípcsontja volt rossz állapotban, de ezt kevesen vehették észre, hisz lenyűgözően szerepelt. Krisztiánnak eltört a keze sajnos, és így küzdött. De a közönség hősöket látott bennük, és nem véletlenül...

Ennek tükrében hogyan értékeled a kyokushin világbajnokság eredményeit?

A magyar versenyzők jól teljesítettek - ezt összefoglalásként ki lehet mondani. Persze ezt követően már lehet boncolgatni, hogy kik jobban, kik kevésbé. Szerintem ezt meg is kell tenni, és keresni kell a továbblépés lehetőségeit. Ez egy világbajnokság volt, ahol egy-két kört nyerni is óriási dolognak számít! Ezek az eredmények önmagukért beszélnek. Sok versenyzőn láttam komoly előrelépést, és ez mindenképpen jó, és ez talán a legfontosabb. A szerencsét nem szeretem belekeverni az értékelésbe. A dolgok úgy történnek, ahogy történniük kell... 



Ami a két begyűjtött arany esetében is igaz lehet. Hogy ítéled meg: Rózsa Gábor és Szepesi Csenge világbajnoki címe mit jelenthet a karrierjükben?

Azt gondolom mindkettőjük életében ez nagyon jelentős állomás. Csenge nagyon az elején tart még, és nehéz lenne megmondani, mi lesz, de ez mindenképpen óriási siker, ami remélhetőleg még magasabb szintű munkára ösztönzi majd. Gábor edzésmunkáját és versenyzését nagyon tudatosan építi Shihan Bencze Antal. Beérett a munka: lépcsőről-lépcsőre haladnak, és talán most kezdődhetne valami még magasabb szint. Remélem, Gábor meg tudja őrizni ezt az hozzáállást, és a későbbi versenyeken is újra elő tudja majd hívni magában az eddig megszerzett tudást. Az edzőik döntik majd el, hogy a versenyzésükben ezek a sikerek hogyan "csapódjanak le" a későbbiekben.


Milyen érzéseid vannak a vébé kapcsán?

A rendezvény sokat adott a kyokushinnak, és a "nagy" nemzetek láthatták: érdemes ránk figyelni, mert itt van néhány edző, aki valamit nem is olyan rosszul tanít, és vannak versenyzők, akikkel számolbi kell. A nagy publicitás többségében nagyon jót tett a kyokushinnak, a harcművész életnek. Sensei Brezovai Sándor és felesége óriási munkát végezett  - minden köszönetet megérdemelnek, ők cipelték a legnagyobb terhet. Lényegében "készen kaptunk" mindannyian egy világversenyt, ami igen nagy lehetőség volt. Jó volt látni a külföldieket, főként azokat, akikkel nem szoktunk együtt versenyezni. Reálisabb a kép most már. Kissé közeledtek egymáshoz a szervezetek, és láthatták: együtt többre képesek.



Milyen visszajelzéseket kaptál a verseny után?

Nagyon sok gratulációt és elismerést. Több olyat is, ami nem nekünk, hanem Sensei Brezovainak jár. A legtöbben Rózsa Gabi  tudását,és Krisztián heroikus küzdelmeit méltatták. Sokan megjegyezték - többek közt világhírű mesterek is, mint például Ademir Da Costa -, hogy a magyar shinkyokushin küzdők, többségében jelentősen képzettebbek voltak, mint az átlag. Ezt kicsit sem rivalizálási felhanggal mondom. Nem! Pont azért, mert mindegyikünknek a jobb szakmaiság irányába kellene fordulni. A bíráskodással szinte mindenki elégedett volt. Sokak felkapták a fejüket, hogy ilyen jó hazánk ebben a harcművészetben, illetve, hogy milyen eredményesek az oroszok. 

megosztom       nyomtatom