A harcművészetek fejlődésére olyan ázsiai vallások gyakoroltak hatást, mint a buddhizmus, a taoizmus és a konfucionizmus. A harcművészet mesterei ismerik a meditáció jelentőségét a tudat megtisztításában. Edzés vagy verseny előtt ilyenkor "befelé figyelnek".

Az ősi időkben a szamurájokra hatalmas pszichés és mentális nyomás nehezedett a csatatéren, amikor borotvaéles kardot forgatva szembe kellett nézniük az ellenséggel és a halállal. Ezért gyakran fordultak útmutatásért a zen meditációhoz.

Intuíció

A meditáció a tiszta tudat és a gyors akciók kivitelezésének forrása. A harcművész számára lehetővé teszi, hogy megérezze a támadást,

Kolleltív meditáció

még mielőtt az megindulna, és viszonozza azt elszenvedett találat nélkül.

Évszázadok alatt az emberiség eljutott a hatékony élelemgyűjtéstől a fejlett technológiák alkalmazásáig. A megvilágosodás elnyeréséért folyó kutatás azonban nem járt kielégítő eredménnyel. A keresés ma is folyik, méghozzá ugyanolyan - vagy ha lehet, még nagyobb - elánnal.

A lélek kielégülése vajon miért nem jár együtt a tudás gyarapodásával? Hogyan nyerhetjük vissza az anyagi gyarapodásért feladott lelki békénket, vagy legalább egy részét?

Több út létezik. Az egyik legalkalmasabb az ázsiai tanítók által kifejlesztett meditációs technikák alkalmazásának az útja.

Titokzatos módszerek

A legtöbb ember számára a meditáció a pihenés egy formáját jelen-ti. Ez csillapíthatja például a technológiai civilizáció miatt letompult tudat visszaállításának a vágyát. Sokak számára az önmegvalósítás egy csatornájaként funkcionál. Általánosan

A taoizmus jött rá először arra, hogy mennyire fontos a helyes légzéstechnika

fogalmazva a meditáció olyan eszköz, amellyel csöndben, elmélkedve kontrollálhatjuk testünk és tudatunk állapotát.

A meditáció egy csapat munkáshoz hasonló, akik karbantartják a test és elme között átívelő hidat. A harcművészetekben is hasonló módon kell társulni a fizikális és mentális fejlődésnek. Az első és talán legfontosabb lépés életünk jobbá tételében, ha figyelünk a belső hangokra és a megérzé-seinkre.

Harci alkalmazás

Akárcsak a taekwon-do, a meditáció is összetett fogalom. A koreai harcművészet első és legfontosabb eleme a nyitó szertartás, amikor is az óra (edzés) előtt megtisztítják a tudatot a zavaró tényezőktől. Nem ritka, hogy az agy a napi problémák súlya alatt nem képes koncentrálni, így megfelelő teljesítményt nyújtani a gyakorlás során.

A zavaró, frusztráló gondolatokat el kell űzni, hogy nyitott legyen az elme az új befogadására. A meditáció hídként funkcionál, aminek segítségével egyik tudatállapotból egy másikba jutunk. Más szemszögből meditáció során "letöröljük a táblát" amely így kész új "jelek, rajzok" befogadására.

Edzés végén hasznos, ha újra elmélyülünk a meditációban, amikor is a tanultakat, az elvégzett mozdulatsorokat újra átgondoljuk, magunkban újra lejátsszuk. Olyan ez, mintha többször elolvasnánk egy könyvet, hogy a részletek minél pontosabban megmaradjanak az emlékezetünkben.

A meditációt értelmezhetjük úgy, mint egyfajta szemlélődéshez hasonló mentális állapotot, amikor is a tudat a legalkalmasabb állapotban van az emlékek felidézésére. Minthogy a tudat irányítja a testet, ez a fajta belső koncentráció segít a gondolataink megvalósításában. Példa lehet az olimpikon, akinek sikerében közrejátszik az, hogy napokkal a verseny előtt újra és újra "átéli" a versenyszituációt, "végrehajtja" a gyakorlatot.

A meditatív megjelenítés hasznosnak bizonyul számos harcművészetekhez kapcsolódó szituációban. Az övvizsgák általában nagy stresszel, szorongással párosulnak. Ha belül lejátszuk az

A tudat csendjében

eseményeket, mintegy felkészülvén rájuk, vagy "begyakorolva" őket, akkor nagyobb valószínűséggel vesszük sikeresen az akadályt. Végső soron az övvizsga kevésbé lesz megterhelő, hiszen képzeletben már átéltük és sikeresen "teljesítettük" azt.

A hit ereje

Fontos, hogy felismerjük, a különféle vallásos vonulatok harcművészetekre kifejtett hatását. A taoizmusnak köszönhető például a megfelelő légzéstechnika kialakulása, vagy a be nem avatkozás elmélete az aikidóban. A koreai nemesség is erősen támaszkodott a konfucionizmusra erkölcsi iránytűként használva annak tanításait a hwarang harcosok etikai normáinak megfogalmazásakor.

A legnagyobb hatást a zen buddhizmus (koreai nevén a seon) fejtette ki a harcművészetre. A Dogen által 1253-ban kialakított ülő meditációs stílus, a zazen, a megvilágosodás (a koreaiban satori) eléréséhez vezető egyik út. E tudatállapothoz az elme csapongó, zűrzavaros gondolatai alól való felszabadítás szükséges. Végeredményképpen a fizikai lét tudatát felváltja a teljes spirituális harmónia. Ez vezet minket a pillanat megbecsüléséhez, a múlt és jövő problémáinak kizárásához.

A történelemben a meditáció képessége alapvetően befolyásolta a harcosok túlélő képességét. A régi időkben a tudatos gondolkodás másodpercei alatt komoly, vagy halálos sérüléseket lehetett szerezni. A szamuráj mentális felkészültsége lehetővé tette, hogy tudat alatt oly gyorsan cselekedjen, hogy rettegett harcossá válhasson. A zen vallásos tanításai ráadásul jól illeszkedtek a harcos becsületkódexéhez.

Az ’egyetlen’ lehetőség

A modern küzdősportok szintén nagyon gyors reagáló képességet követelnek. Más sportoktól eltérően, ahol "belefér a játékba" egy-egy rossz passz, vagy megkésett reakció, a harcművészetekben nincs helye a tétovázásnak.Nem véletlen, hogy kifejlődött egyfajta

Mushin

mozgás közbeni meditációs technika (mushin). Segítségével ebben a mentális állapotban a tiszta tudat fenntartásával az egyik pozícióból küzdelem közben hatékonyan reagálva, gyorsan juthatunk el a másik pozícióba.

A zazent a zen papok mellett a harcművészek is alkalmazzák összecsapás előtt. Az emberi képzelet jellegzetességei miatt a zazen ülő meditáció elsajátítása nagy türelmet és erőfeszítést igényel. Ekkor tudatunk lényegében egy vágtató csődörhöz hasonlít-ható, aki vadul vágtat mindaddig, míg egy zsoké irányítása alá nem kerül. Hasonlóképpen gondolatainkat is le kell tudni redukálnunk úgy, hogy csupán egyetlen momentumra koncentráljunk.

Alapfogalmak

A zen meditáció fontos fogalmai, gyakorlatai a koan, mudra és mantra, valamint a légzés-számolás.

A koan egy rejtvény - valós logikai megoldás nélkül. Ezt az elme kifárasztására használják, ami után egy felszabadult tudatállapot, satori köszönt be.Jól ismert példa: az egy kézzel tapsolás hangjának problémája.

A mudra egy szimbolikus kézmozdulat, amelyet meditációs pózban vesznek fel, így szimbolizálva azt a fogalmat, amely a meditációs vágy tárgya.

A mantra az elme lecsendesítésének egy további fokozata. Ez tulajdonképpen egy kifejezés, vagy szó, amelyet újra és újra ismételgetünk. A szó jelentése nem fontos. Jellegzetes példa az "om" kántálása. A kezdők természetesen a levegővételek számolásával is elérhetik céljukat.

A harcművész számára a meditáció egyfajta eszköz az érzékek kihegyezésére és a mentális megerősödésre. A meditáció áldásos hatása azonban az élet számtalan más területén is érezhető.

Ahogy az ősi időkben, amikor a harcosok számára a meditáció jelentette a különbséget élet és halál között, úgy jelentheti a választóvonalat a XXI. században a siker és a bukás között. Ezt sohase tévesszük szem elöl!


Doug Cook író és taekwondo oktató

megosztom       nyomtatom